Hol vannak az igazi férfiak?
Most komolyan..? Hol vannak az „igazi” férfiak? Hol vannak azok a férfiak, akik még nagymamám idejébe voltak? Akiknek nem az volt a mérvadó, hogy hány kiló smink van rajtad vagy, hogy mennyire van kint a melled. Amikor még az első randi után haza fele az volt a kérdés, hogy megfogatom e a kezed, nem az,hogy nálad vagy nálam…!? Hol vannak azok az idők amikor a szerelem még igaz volt, és nem holmi érdek, hamis érzelem. Amikor még a romantikáé volt a főszerep, nem a büszkélkedésé, és a nekem jobb csajom van mint neked dumának. Amikor a nő nem egy holmi tárgy volt, hanem a család szíve. Amikor a férfiak elmentek katonának és a feleség otthon hűségesen várta. Amikor ha valami probléma volt a kapcsolatukba nem eldobták, hanem megjavították. Amikor nem pár csöpke nevetséges évet éltek együtt, hanem hosszú évtizedeket. Amikor az oltár előtt a holtodiglan holtodiglan még igaz volt. Amikor a gyerekek nem csonka családba nőttek fel, hanem boldog kiegyensúlyozott szülők vették őket körül. Amikor a nőknek nem azon kellett gondolkozni, ha a párja hazajött egy csokor virággal vagy egy apró kedvességgel, hogy vajon mi lehet a háttérbe, mit tehetett. Amikor azért vártad, hogy lásd a másikat mert hiányzott..igazán..tiszta szívből, csak,hogy megfogd a kezét vagy megpuszilgasd, vagy megölelhesd nem pedig azért mert eltelt két nap és „éhes disznó makkal álmodik” el volt, mint most. Hol vannak ezek a férfiak..??